2009. december 31., csütörtök

BÚÉK!


Minden kedves olvasómnak és a blogtársaknak, ismerősöknek ezúton kívánok Boldog Új Évet, sok szerencsét és békességet!
Kép forrása: Dreamstime.com

2009. december 30., szerda

Szilveszteri kedvcsináló


Csatlakozva a többiekhez, én is csokorba szedtem pár receptet, amelyek az évbúcsúztatáshoz nélkülözhetetlenek, illetve támpontként szolgálhatnak azoknak, akik még nem döntötték el, mi kerüljön a szilveszteri asztalra.
Nálunk malac, lencse, babsaláta biztos lesz, a többit meg majd meglátjuk.

Bőrös sertéssült
Malacsült
Lencsefőzelék
babsaláta
Kocsonya
Sós sütemények
Vendégváró falatok


Kép forrása: Dreamstime.com

2009. december 27., vasárnap

Az én karácsonyom




Szepykétől érkezett a kérés: írjak a mi karácsonyunkról. Szánt szándékkal nem akartam ezt idén az ünnep előtt megtenni, mert ez a karácsony számunkra más volt, mint a többi. Hogy miért? Mert idén a lányunk is aktív résztvevője volt a procedúrának, így minden máshogy alakult, mint régen.

Korábban, amíg bent laktunk a városban, ráadásul tíz percre mindkettőnk szüleitől, karácsonykor a megsütött aprósüteményekkel és az ajándékokkal felszerelkezve, málhás szamárként caplattunk el Attiláékhoz. Ott jól beebédeltünk töltött káposztából és/vagy halászléből, majd átügettünk anyuékhoz – öt perc testmozgás - , és jól bevacsoráztunk. Anyunál általában valamilyen saláta volt előételnek, majd töltött hús –pulyka – vagy harcsa orly módra, desszertnek pedig az általam készített torta, aprósütemény. Ennek az lett a következménye, hogy alig bírtunk hazamenni, úgy megtömtük magunkat, pedig még az ajándékainkat is vinni kellett. Volt, hogy nagyobb pakkal távoztunk, mint amivel érkeztünk, pedig az már nagy szó.

Idén Zsófi miatt a menetrend átalakult. Anyuékhoz mentünk ebédre, megettük a narancsos ráksalátát, a sült kacsát párolt káposztával és hagymás krumplival, csipegettünk egy kevés süteményt. Persze volt ajándékozás is, itt Zsófi lépett elő főszereplővé. Kapott az öcsémtől egy nagyon helyes dzsekit, anyukámtól Duplo-t, mesekönyvet, tőlünk meg fajátékokat. A karácsonyfa igazán nem nyűgözte le, de azért megpróbálta lekapni az üveggömböket, illetve nálunk itthon a mézeskalácsoktól igyekszik megszabadítani a fát. Legjobban az ajándékdobozok érdeklik, kipakol-bepakol, csomagol, neki ez az igazi öröm.
Anyuéktól hazafelé felvettük Attila mamáját, ő nálunk töltötte az ünnepeket. Karácsony első napján az általa készített töltött húsokat- hagyományos és kacsamájjal, háromszínű paprikás töltelékkel készült dagadó - ettük almás-sajtos kukoricasalátával, az ünnep utolsó napján pedig anyu kijött hozzánk, egy kondér töltött káposzta társaságában, így továbbra sem volt gondom a főzéssel. Desszertnek pedig a karácsonyi diótortámat fogyasztottuk el.
Az ünnep nyugodt, családias légkörben telt, jó volt nézni, ahogy lányunk sertepertél körülöttünk és bohócságaival szórakoztat mindenkit, de legfőképp a nagymamákat.

2009. december 24., csütörtök

Karácsonyi üdvözlet


Minden kedves olvasómnak és a blogtársaknak ezúton szeretnék a magam és családom nevében békés, boldog, szeretetteljes karácsonyi ünnepet kívánni!

2009. december 23., szerda

Karácsonyi sütemények 2009


Miután sikerült végre a gép elé ülnöm, most a karácsonyi aprósütemények receptjeire kerül sor. Idén nem igazán készültem újdonsággal, mint mindig, most is sütöttem vaníliás kiflit, újra elké- szült a hósipka is, és készítettem egy mogyorós kekszet is, a tavalyi mogyorós csillag receptjét kicsit átvariálva. Ez utóbbinak a receptjét fogom most leírni, ha nem is Szenteste, de karácsony első napján meg lehet vele lepni a családot. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a mogyoró NEM FÖLDIMOGYORÓ, hanem törökmogyoró, mert mostanában lépten-nyomon beleütközöm abba a tévhitbe, hogy az emberek azt hiszik, süteményekben a mogyoróhasználat a földimogyorót jelenti)

Recept

8 dkg aszalt sárgabarack
10 dkg őrölt mogyoró
20 dkg liszt
12,5 dkg vaj
2 evőkanál tejföl
5 dkg cukor
egy kiskanál vaníliakivonat
10 dkg mogyorós krokant

A barackot apróra vágom, összekeverem a mogyoróval, liszttel, cukorral, vanília kivonattal belereszelem a vajat, hozzákeverem a tejfölt és összegyúrom. Ezután két órára folpackba csomagolva mehet pihenni a hűtőbe. Az idő elteltével kinyújtom, néhai nagymamám százéves, cakkos szélű kekszformájával kiszúrom. Minden keksz tetejére egy csipet mogyorós krokantot nyomkodok és sütőpapírral bélelt tepsire teszem, majd 200 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt kisütöm. Rácson kihűtöm, és mehet a kekszesdobozba.

2009. december 22., kedd

Mákos bejgli


Idén bejglit is sütöttem. Ez azért nagy szám, mert a család nem egy nagy bejglifogyasztó, de anyukám egy hete halkan megpendítette, hogy enne mákos bejglit, nálunk a diós ugyanis nem játszik.
Na, gondoltam, nekifutok. Már vagy tíz éve volt egy erőtlen próbálkozásom, de akkor még a kelt tészták és én nem voltunk túl jó barátságban, ennek megfelelően a bejgli száraz és jóformán ehetetlen lett, viszont nagyon jól nézett ki.
A most elkészült két rúd viszont isteni, de a fotóra kiszemelt példány egyáltalán nem néz ki jól, a sütés ötödik percében megrepedt. Ez azért érdekes, mert egy tepsin sütöttem meg a két, teljesen azonos technikával előállított bejglit, az egyik megrepedt, a másik nem. A repedt példány lett a karácsonyi előkóstolás tárgya, a másik pedig gondosan becsomagolva a kamrában várja a szentestét.

Recept

50 dkg liszt
25 dkg vaj
2 dkg élesztő (vagy egy csomag száraz élesztő)
2 tojás
egy evőkanál porcukor
1.5 dl tejföl
csipet só
egy tojás a lekenéshez

A töltelékhez

30 dkg mák
20 dkg barnacukor
3 dl tej
egy marék mazsola
egy reszelt alma
egy mokkáskanál fahéj
egy citrom reszelt héja

A tésztához a lisztet elmorzsolom a vajjal, hozzáadom a meglangyosított tejfölben a cukorral felfuttatott élesztőt, a sót, a két tojást és jól kidolgozom. Porélesztő használata esetén azt simán a lisztbe keverem, és külön adom hozzá a langyos tejfölt.
A tésztát folpackba csomagolva egy éjszakát pihentetem a hűtőben.
A máktöltelékhez a tejet felforralom, hozzáadom a cukrot és kevergetve felolvasztom. Eztán hozzáadom a mákot, a mazsolát és a fahéjat, és sűrűre főzöm. A tűzről levéve beleforgatom a reszelt almát és a citromhéjat, és további felhasználásig félreteszem hűlni.

A tésztát másnap átgyúrom, két részre osztom. Mindkét cipót vékony téglalap alakra nyújtom, a széleken 2 centit elhagyva a teljes felületet megkenem a kihűlt máktöltelékkel. Az üresen hagyott tésztaszéleket behajtom a töltelékig, majd a bejglit nem túl szorosan feltekerem. Sütőpapírral bélelt tepsibe fektetem mindkét rudat, hurkapálcával megszurkálom őket és egy órát hagyom pihenni. Közben néhányszor felvert egész tojással átkenem.
A sütőt 180 fokra előmelegítem, a bejgliket 30-40 perc alatt aranybarnára sütöm. Csak kihűtve szeletelem, ha később akarom kínálni, folpackba csavarva tárolom.

Nyertem!


Tegnap este nagy öröm ért! A Gasztrotipp színes karácsonyi receptversenyén a főétel kategóriát az én libamájas receptem nyerte, így egy Essencia főzőiskolába szóló kuponnal leszek gazdagabb.

Köszönöm szépen!







Kép forrása: Dreamstime.com

2009. december 21., hétfő

Még elkészülhet: keserédes citromlekvár


Még nem késő elkezdeni, hogy karácsonyra bárki elkészítse ezt a tömény, ámde mégis pikáns, fanyar utóízű lekvárt. A receptjére ajándékötleteket keresve itt bukkantam rá. Azoknak ajánlom, akik szeretik a nem megszokott, édes-kesernyés, összetettebb ízű dolgokat. Először gyömbérlekvárt akartam készíteni, de aztán annyira jó ötletnek találtam a citrommal való társítását, hogy ezt valósítottam meg. Azt nem mondom, hogy gyorsan kész, hiszen összesen két nap, mire a kamrába tehetem, de ez főleg az áztatás miatt van, egyébként semmi extra műveletet nem kell végezni vele. Az eredeti receptet írom le, én a magokkal való machinálást kihagytam, de hátha valakinek ehhez is van türelme.
Nekem ebből a mennyiségből 3 kis üvegnyi lett és egy kis tálka kóstoló.

Recept

3 nagy citrom (öt kisebbet használtam)
3 és ¾ csésze hideg víz
10 cm-es hámozott gyömbér vastag szeletekben
4 csésze cukor

A citromok végeit levágom, hosszában felnegyedelem, majd keresztben vékony szeletekre vágom, a magokat kiveszem, félreteszem. A magokat kis edénybe teszem, a citromszeleteket egy közepes tálba szórom.
Fél csésze vizet öntök a magokra, 3 csészényit a citromszeletekre és letakarva 24 órát állni hagyom.
Másnap a citromszeleteket a vízzel együtt vastagfalú edénybe teszem. A magokat konyharuhába kötöm, beteszem a szeletek mellé, a magok áztatólevét is beleöntöm. Közepes lángon gyöngyöztetve melegítem, letakarom, kb. 45 percig főzöm, néha megkeverem.
A gyömbért a maradék ¼-ed csésze vízzel aprítógépben pürésítem, a keveréket szitán átpasszírozom, közben ¼-ed csésze gyömbéres vizet felfogok egy kis pohárba.
Az edényből a magokat tartalmazó konyharuhát kiveszem, kifacsarom. 4 csésze cukrot a citromos léhez adok, megvárom, míg feloldódik és ekkor beleteszem a félretett gyömbéres levet. Kb. egy órát lassú tűzön főzöm zselépróbáig.
A lekvárt tiszta üvegekbe kanalazom, az üvegek karimáját letörölve. A fedőt rácsavarom, a megtöltött üvegeket nagy fazékba teszem, egy hüvelyk forró vízzel felöntöm, a lábast lefedem , kb. 15 percig főzöm. Kihűtöm, és mehet a kamrába.
És hogy mire jó? Gyümölcskenyérre vékonyan kenni, akár rendes, akár gyömbérteába ízesítőnek, de alkoholos italokba is el tudom képzelni (pl vodkával, ginnel), vagy csirkehús grillpácába is tehető, esetleg mascarponés pohárkrémet ízesíteni, stb, stb. A borostyánsárga színe és a selyemcukorhoz hasonlító illata ellenállhatatlan.

2009. december 18., péntek

Túrós kalács


Ezt a kalácsot az ehavi Blikk Nők Konyhából néztem ki. Mindenkinek bátran ajánlom ezt az újságot, jó receptek vannak benne, ráadásul az ára is igen kedvező.
A sütemény elnevezése elég félrevezető, hiszen nem a hagyományos kelt tésztás kalácsról van szó, hanem inkább egy olyan püspökkenyérről, amelynek túró is van a tésztájában.
Akár a karácsonyi asztalon is megállja a helyét a hagyományos püspökkenyér helyett, ilyen alkalomra én többféle aszalt gyümölcsöt, magot tennék a tésztájába és bevonnám csokoládémázzal.
Amikor megsütöttem, aszalt gyümölcs helyett kandírozott citromhéjat használtam és belefacsartam a citrom levét is, ez nagyon jól passzol a túróhoz.

Recept

25 dkg túró
25 dkg liszt
6 dkg olvasztott vaj
8 dkg cukor
2 tojás
5 dkg mazsola
5 dkg aszalt gyümölcs
egy citrom reszelt héja
fél csomag sütőpor

A cukrot a tojásokkal habosra keverem, hozzáadom a mazsolát és a gyümölcsöt, a reszelt citromhéjat és a vajat. Belemorzsolom a túrót és összedolgozom az átszitált, sütőporral elkevert lisztet is. Lisztezett munkalapon kb. öt centi vastagra nyújtom a tésztát, gondolatban 1/3-ad-2/3 arányban elosztom és a szélesebb felénél a kétharmadnyi tésztára ráhajtom a maradék egyharmadot. Így kapom meg a hagyományos karácsonyi kalács formát, ami állítólag a pólyában fekvő kis Jézust szimbolizálja. Egy téglaformát sütőpapírral kibélelek, belefektetem a kalácsot, és 160 fokos előmelegített sütőben kb. 45 perc alatt készre sütöm. Rácsra téve kihűtöm, ezután kínálom.

2009. december 16., szerda

Édeskömény-krémleves sült almával és baconnel


Ezt a levest tegnap főztem ebédre, de gyorsan fel is teszem, mert olyan különleges lett, hogy akár az ünnepi asztalon is megállja a helyét meleg előételként.
Az édesköménnyel először kb. 12 éve találkoztam Szicíliában, egy szilveszteri vacsora egyik fogásának köreteként, és egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet, medvecukorra hasonlító íze számomra inkább volt taszító, mint különleges. Azonban maga a zöldség nem hagyott nyugodni, így pár hete vettem három gumót. Tejszínben sütve készítettem el, és csodák csodájára, ízlett. Nyersen is belerágcsáltam, úgy is finom volt. Miután ennyire összebarátkoztunk, úgy döntöttem, krémlevest is készítek belőle, legalább használom az Attilától a szülinapomra kapott vadiúj turmixgépemet.
El is kezdtem főzni a levest, közben a konyhában méltatlankodó Zsófi lányomnak és magamnak almaszeleteket vágtam, a levest meg kóstolgattam. Ekkor eszméltem rá, hogy az alma mennyire jól passzol az édesköményhez. Így levesbetétként az előre eltervezett ropogós bacon mellé sült alma is készült.


Recept

2 édesköménygumó
egy fehérrépa
egy sárgarépa
egy 1 cm-es póréhagyma
egy kis fej vöröshagyma
2 kisméretű krumpli
2 dl tejszín
5 dkg vaj
só, bors

A tálaláshoz
fejenként 2 szelet bacon
egy nagyobb alma (édeskésebb fajta, pl Golden)


A hagymákat felaprítom, a zöldségeket feldarabolom. Az édesköményről a külső burkot lehántom, megmosom, és úgy vágom félfőre, ahogy a hagymát szokás. Az „áramszedőjén” található kaporszerű levélkéket - ez az ánizskapor - sem dobom el, belefőzöm az ételbe. Egy lábosban felolvasztom a vajat, rádobom a hagymaféléket és kevergetve üvegesre sütöm. Hozzáadom a répákat, a krumplit és az édesköményt, és pár percig kevergetve sütöm. A zöldségeket felöntöm két csésze vízzel, és lassú tűzön, fedő alatt puhára párolom. Kissé hűlni hagyom, ezután pedig teljesen homogén állagúra turmixolom. (A lányom ebből a turmixolt zöldségből igen jól beebédelt, ajánlom a kisgyerekeseknek.) A zöldségpépet visszaöntöm a lábosba, felengedem annyi vízzel, amennyi levest szeretnék, és felforralom. Sózom, borsozom, hozzáöntöm a tejszínt, és pár percig forralom. A levesbetéthez az almát héjastul kisebb kockákra vágom. A bacont forró serpenyőben ropogósra pirítom, amikor már egy kevés zsírt kiengedett, hozzáadom az almakockákat és addig sütöm, amíg kissé megbarnulnak és kicsit átpárolódnak. Tálalásnál minden tányérba teszek két szelet felkockázott bacont és egy evőkanálnyi sült almát, majd rámerem a forró levest.


2009. december 15., kedd

A legjobb brownie


Hétvégén ünnepeltük a szülinapunkat Attilával, erre az alkalomra készült ez a sütemény.
Többféle receptet próbáltam már, tegnap a
Malackarajon is ez volt a téma, de az eddigi legjobbnak ismét a Good Food oldalán talált leírás bizonyult.
Ez egyébként a londoni Borough Market piac híres browniejának receptje, amit Matt Jones készít.
A brownie szerintem akkor jó, ha nem igazán édes, nagyon csokis és belül puha, krémes.
Előnye, hogy konyhai analfabéták is remekül boldogulnak vele, hiszen nagyon egyszerűen készíthető és biztos siker.
Tálalásnál sem kell vele bajlódni, tejszín – felverve vagy akár anélkül – vagy egy gombóc vaníliafagyi remekül kiegészíti.
Én kapcsos tortaformában sütöttem a most következő adag felét, négy egész tojás felhasználásával (külön tojássárga nem került bele). El is fogyott hamar…


Recept

40 dkg étcsokoládé (minimum 55%-os)
32,5 dkg vaj
6 egész tojás
2 tojássárgája
30 dkg kristálycukor
5 dkg keserű kakaópor
8 dkg liszt

Az összetördelt csokoládét a felkockázott vajjal gőzfürdőn kíméletesen felolvasztom, ezután picit hűlni hagyom. A tojásokat és a tojássárgát a cukorral robotgép segítségével addig keverem, amíg habos lesz és kifehéredik. A vajas csokoládét a tojásos cukros masszába forgatom. Rászitálom a kakaót és a lisztet, és jól összeforgatom. A keveréket sütőpapírral bélelt formába öntöm. A süteményt 160 fokra előmelegített légkeveréses sütőben 20 percig sütöm (légkeverés nélkül a sütési hőmérséklet 180 fok). A browniet hagyom teljesen kihűlni a formában, majd tejszínhabbal tálalom.

2009. december 14., hétfő

Karácsonyi mézesfigurák


Reggel óta esik a hó, ettől egyre inkább karácsonyi hangulatba kerülök. Idén az ajándékokat interneten rendeltem meg, megkímélve magunkat a tömegben való elvegyüléstől és idegeskedéstől, így talán több időm jut az ünnepi készülődésre. A karácsonyi ajtódísz elkészült, és a múlt héten megsütöttem az első adag süteményt, ezeket a mézesfigurákat.
Bevallom, nem vagyok egy nagy mézeskalács fan, életemben másodszor sütök ilyet, most is elsősorban dísznek illetve elajándékozható apróságnak szánom őket, de azért egy-két csúnyább példányt díszítetlenül már elpusztítottunk, úgyhogy ehető is.
Kislányom miatt nem a hagyományos cukormázzal, hanem színes dekortollal díszítettem a figurákat, és nagyon jól elszórakoztam vele. Lehet ezt szebben is csinálni, de nekem azért tetszenek
A recept a Rama 2010-es receptnaptárából származik, nagyon egyszerű, fő erénye, hogy a mézet nem kell melegítgetni, illetve a tésztát nem kell pihentetni.


Recept

50 dkg liszt
1,5 kiskanál szódabikarbóna
egy evőkanál mézeskalács-fűszer
15 dkg porcukor
15 dkg vaj
1,25 dl méz (tkp. egy mackó méz)
2 tojás

A díszítéshez
2 tojásfehérje és kb. 25 dkg porcukor vagy
dekortoll cukormáz


A lisztet a szódabikarbónával, a fűszerkeverékkel és a porcukorral összeszitálom és belemorzsolom a vajat. Ha már jó morzsalékos, beledolgozom a mézet és a tojásokat is, addig gyömöszkölöm, amíg közepesen kemény tésztát kapok.
A sütőt 160 fokra(légkeverésen) előmelegítem, a tepsi(ke)t sütőpapírral kibélelem. A sütési hőfok normál sütőben 180 fok. A tésztát a kiszúróformákkal kiszaggatom, a tepsire helyezem, majd kb. 8 perc alatt készre sütöm. Ekkor még nem teljesen kemény a megsült tészta, de hűlés közben megkeményedik.
A süteményeket rácsra téve kihűtöm, majd díszítem. Ha fenyődísznek szánom, a tepsiből kivéve még forrón hurkapálcával lyukat fúrok a süteményekbe, hogy később fel lehessen akasztani. A hagyományos díszítéshez a félig felvert tojásfehérjékbe annyi porcukrot keverek, hogy sűrűn folyós massza legyen, ezt nejlonzacskóba töltöm, aminek a sarkát kicsit levágom, és már lehet is díszíteni. A dekortollas verziót a dobozon található útmutatás szerint végzem, érdemes a tollakat használat után meleg vízbe állítani, így folyékony marad a festék, ha újból használni akarom.
A díszített figurákat száradás után fémdobozban tárolom felhasználásig.

2009. december 12., szombat

Köszöntő


Ezúton szeretném köszönteni ezzel a virtuális tortával a blog 100. rendszeres olvasóját, akinek a személyét sajnos homály fedi, hála a lista összevisszaságának. Tippem van, de aki esetleg úgy gondolja, hogy ő az, jelezze, hogy felfedjem kilétét (már ha akarja).
Kép forrása: Dreamstime.com

2009. december 11., péntek

Tükröm-tükröm





Doctor Pepper invitált egy nagyon jó kis játékra, melynek lényege, hogy mazsolázzunk a kezdeti blogbejegyzéseinkből és képeinkből, és keressük meg a legidétlenebb szövegeinket, valamint a legrosszabb és legjobb fotót. Mivel úgy gondolom, az önirónia és az önkritika igen egészséges, én is belelapoztam a legelső fejezetekbe.
A szövegeket még nem is találtam annyira gáznak, bár azért van egy-két izgalmas szófordulat, de némelyik kép magáért beszél, olyan rossz.

A bejegyzések közül megmosolyogtat a következő, mert – főleg az utóbbi időben – ez a „mindentegymondatbaakarokleírni” stílus egyáltalán nem jellemző rám:

„Ma anyu szülinapját ünnepeltük, ennek örömére az ünnepelt főzött.Olyan trakta volt, hogy biztos nem fogok ma vacsorázni!!!Meleg előételként hortobágyi húsos palacsinta - "tegnap ezt csináltam, meg kell kóstolnod... "-, ezután egy tányérnyi palócleves, ahogy ő főzi (marhanyakkal, krumpli nélkül, citrommal savanyítva), majd libasült, uborkasaláta tökmagolajjal - ami mennyei - és hagymás krumpli, majd - ha ez nem lett volna elég - sütemény......Ha HÉV-vel kellett volna hazajönnöm, lehet nem szállok le a megfelelő időben....Most még írni sincs kedvem ételekről, ezért mára ennyit, holnap folyt köv...”
És ez is vicces, már csak az ételkészítés menete miatt is:

„A mai nap jól kezdődött: mi a korán kelők fél tízkor keltünk. Ilyenkor már ébredésnél tiszta ideg szoktam lenni, mert mindig úgy érzem, elment a napom. Ez meghatározta a további események menetét is.Tegnap vettem két szép csontozott csülköt, ebből adódóan eleve elrendeltetett, hogy csülök lesz pékné módra. Ekkor még nem sejtettem, milyen kínlódásnak nézek elébe. (Hozzá kell tennem, hogy így még nem jártam ezzel az étellel.)A csülök az istennek nem akart megpirulni, ropogósra sülni, utána az egész tűzhelyt -biztos büntetésből-véletlenül leöntöttem kb. egy liter húslevessel, úszott is a konyha, de 15 perc alatt sikerült rendet tennem. Utána a krumpli sem akart megsülni rendesen. Már a csülöknél felment az agyvizem, de végül kedvesem mentőötletét alkalmazva sikerült elkészíteni az ebédet megfelelő minőségben.Mindenesetre ezzel a sütővel többé ilyet nem csinálok.”

Egyébként szerintem a legrosszabb kép is a csülökhöz kapcsolódik (olyan, mintha a tányérba hányt volna valaki), ami ennek ellenére az egyik legnépszerűbb bejegyzésem.




És persze, a 100. bejegyzésem sem maradhat ki, ahol már szinte a Parnasszuson éreztem magam, olyan fennköltre sikeredett:

„Aki ismer, az tudja: munkamániás vagyok, éppen ezért otthon is dolgoztam. Ez viszont nincs túl jó hatással a családi életre, kaptam is érte Attilától rendesen. Miska nevű kedvenc kutyám halála és egyéb – elsősorban munkahelyi személyi – problémák miatt rendesen magam alatt voltam, kellett valami, amivel kirángatom magam ebből a kátyúból, mert általában magam oldom meg a problémáimat, siránkozni nem szeretek, hiszen más siránkozásához sincs türelmem, nemhogy a magaméhoz.Kedvenc szórakozásom viszont a főzés és egyéb konyhában illetve a kerti grillnél történő tevékenykedés, valamint az ezzel kapcsolatos irodalom gyűjtése és olvasása, így a téma eleve adott volt.Az ihletet természetesen más gasztroblogokból merítettem, elsősorban Fűszeres Eszter,Dolce Vita, Mamma és Lila Füge írásait olvasgatva, no meg természetesen nem hagyható ki Chili&Vanilia, talán az ő blogját láttam először. Kezdetben csak recepteket kerestem, majd elkezdtem rendszeresen olvasni a beírásokat, rátaláltam a bloGasztro-ra, és szépen lassan megismerkedtem a többi bloggerrel és bloggerinával.Azon az estén, amikor megszerkesztettem a blogot és megírtam az első bejegyzést, nálunk volt Attila egyik barátja, ment a társalgás az autókról és főleg motorokról, ehhez meg azért én annyira nem tudok hozzászólni, rátaláltam a blogspotra és létrehoztam ezt itt.Azóta hobbimmá és szenvedélyemmé vált, nagyon élvezem a rceptek leírását, fotók elkészítését, és külön örülök, ha kommentek érkeznek, vagy valaki valamilyen tanácsot kér. Büszkén mutattam anyukámnak, anyósomnak és kollégáimnak – főleg Anikónak, akit nem titkolt szándékom megfertőzni a sütés-főzés örömével - , ők pedig elkezdték mutogatni ismerőseiknek. Boldogan nézem a statisztikákat, örülök, mint egy gyerek, amikor meglátom, hányan, milyen országból olvassák bejegyzéseimet. A legjobban annak örülök, amikor Attila elmesélte, hogy amikor dolgozom, elolvassa bejegyzéseimet és mindig sikerül megmosolyogtatni.

A blogolás előnyei
-Alig hozok haza munkát
-Jó hobbi, ami kikapcsolja az embert
-Külföldi receptek olvasása során használom a már megszerzett tudást
-Sok ötletet kapok a blogtársaktól
-Jó érzéssel tölt el a kommentek olvasása és az olvasók kedves hozzászólása
-Változatosan étkezünk, mert igyekszem mindig újat kitalálni

Hátrányok:
-Attila nem tud annyi motoros cikket olvasni az interneten
-Nem tudja azonnal felfalni az ételt, mert le kell fotózni
-Kicsit függő lettem (persze a jó értelemben)
-Nagyon kell figyelni a súlyunkra…

E bejegyzés alkalmával kívánok minden bloggernek és olvasómnak további jó blogolást, olvasgatást és boldog karácsonyt, új évet. (Magamnak meg továbbra is sok olvasót és kommentet….)”
És végül jöjjön a mostanában legkedvesebbnek tartott fotóm a burritoról:




Egyébként minden egyes gondolatot ma is igaznak tartok, és bocs, ha kicsit hosszú voltam. A stafétát ezennel továbbadnám Loriennek, Beatbullnak és Piszkének.


Az első kép forrása: Dreamstime.com

2009. december 10., csütörtök

Lamington avagy ausztrál kókuszos sütemény


Ismét sütemény következik, amelynek helye lehet akár az ünnepi asztalon is. Maga a recept a Good Food-ról származik, de Fakanálnál is megtalálható egy változata.
A sütemény eredeti neve lamington, és egy ausztrál nemzeti ételről van szó. Ez némi bonyodalmat is okozott a Good Foodon, mert a recept nem ezen a néven került fel, és az ausztrál olvasóközönség emailben követelte a megfelelő elnevezés használatát, sikertelenül.

A süti hasonlít a magyar kókuszkockára is, de az ausztrál változat tésztája nem tartalmaz mézet. A máz összetételét kicsit megváltoztattam: megnöveltem a mennyiséget és csökkentettem a cukor adagolását, mert már első olvasatra is túl édesnek találtam.

Egyébként a Good Food receptjeit mindenkinek csak ajánlani tudom, szégyent még nem vallottam velük, ráadásul érdemes a kommenteket is elolvasni, mert én például onnan tudtam meg, hogy miként lehet nagy koszolás nélkül csokival bevonni ezt a kissé morzsálódós tésztát.

Recept

A tésztához

10 dkg puha vaj
10 dkg cukor
két felvert tojás
14 dkg liszt
egy evőkanál sütőpor
két evőkanál kakaó
két evőkanál tej

A bevonáshoz

15 dkg étcsokoládé
15 dkg kókuszreszelék
6 dkg vaj
2 evőkanál porcukor

A sütőt – légkeverésen – 160 fokra előmelegítem, a sütőformát – mely lehet kisebb tepsi vagy kapcsos tortaforma is – sütőpapírral kibélelem.
A cukrot a vajjal krémesre keverem robotgép segítségével, majd hozzáadom a felvert tojást és ezzel is jól összedolgozom.
A sütőport, lisztet, kakaót összeszitálom, majd a cukros-vajas keverékbe forgatom, végül a tejet is belekeverem. A masszát a sütőformába öntöm és 18-20 perc alatt megsütöm. A formában hagyom kihűlni, ezután pedig kockákra vágom, de nem választom le a sütőformáról. És most jön a trükk: a tésztát a sütőlappal együtt a fagyasztóba teszem egy órára.
A bevonathoz a csokit a vajjal gőz fölött megolvasztom és a cukrot is belekeverem. A fagyott tésztakockákat egyenként az olvasztott csokiba mártom, majd meghempergetem a kókuszreszelékben, végül egy tálra teszem, és kicsit várok, hogy megszikkadjon, majd tálalom.



2009. december 8., kedd

Gyümölcsös-fűszeres pálinka


Kicsit fáziskésésben vagyok. Most, hogy már lezajlott az aktuális VKF-forduló, kezdenek rámtörni az ötletek. Ez az ital is ideális lehet karácsonyi ajándéknak, annak, aki szereti a pálinkát. Maga az ötlet Attiláé, de az én kezem is benne volt a dologban.
Nálunk mindenki szereti a pálinkát, kedvencünk az
újfehértói fürtös ágyas meggypálinka, de a jóféle házi pálinkát sem vetjük meg. Ezzel nekem csak az a bajom, hogy kevés az igazán jó ízű házi pálinka, ráadásul számomra az alkoholfoka is túl magas, én jobban higítva szeretem.
Egyik ismerősünk jóvoltából birtokon belülre került két liter öt éves szilvapálinka, ami önmagában is finom, de szerettük volna még ünnepibbé tenni, ezért megágyaztunk neki.
Aszalt gyümölcsöket és karácsonyi fűszereket használtunk, ezek a pálinkát már egy nap alatt rubinvörösre festették, az ízét pedig kellemesen ellágyították. Mézet nem használunk, mert a mézes pálinkáért egyikünk sincs igazán oda.
A gyümölcsös verzión kívül készítettünk egy kis elixírt is, felső légúti bántalmak kezelésére, gyömbérrel és chilivel, ami bitang erős lett, de mégsem ihatatlan.
Most a gyümölcsös-fűszeres itóka receptje következik.

Recept

5 dl szilvapálinka
10-12 szem aszalt feketecseresznye
3-4 szem aszalt sárgabarack
3-4 szem egész szegfűszeg
3-4 kis darab durvára tört fahéjrúd

Egy szép üveg aljára begyömöszöljük az aszalványokat és rászórjuk a fűszereket, majd feltöltjük pálinkával. Fontos, hogy az üveg legyen teljesen száraz, víz ne kerüljön bele.
Az üveget lezárjuk, felrázzuk, majd fogyasztásig félretesszük, néha, ha eszünkbe jut, felrázzuk.
Mi másnap megkóstoltuk, már akkor érezhető volt az ízbeli változás
is.

2009. december 7., hétfő

Túrósajt 2.0


Aki mer, az nyer, és ez tényleg így van!
Már az első sajtkészítős posztban jeleztem, hogy módosítani fogom a receptet, és a tojás elhagyásával is megpróbálom elkészíteni a sajtot. Nem értettem ugyanis, hogy mi keres egy sajtkészítményben tojás. Így utólag átgondolva a dolgot, ez biztos valami biztonsági intézkedés lehet arra az esetre, ha nem állna össze a sajt, de most már bizonyíthatóan felesleges.
Ezúttal zöldfűszeres-fokhagymás túrósajtot gyártottam, és elégedett vagyok mind az állagával, mind az ízével. A sajt tömör, vágható, gomolyasajthoz hasonló, az íze pedig teljesen rendben van. A fűszerezése két lépcsőben történt: a túrót 2-3 gerezd reszelt fokhagymával ízesített tejben főztem meg, majd a friss zöldfűszereket (bazsalikom, kakukkfű, oregano) a második hevítés előtt, a sózással egyidejűleg adtam hozzá.
A recept eredetije a fenti linken megtalálható.
Aki esetleg ajándékba elkészítené, mindenképp ezt a továbbfejlesztett recept alapján tegye, nagyságrendekkel jobb, mint a másik.

2009. december 6., vasárnap

Köszöntő


Kívánom mindenkinek, hogy a Mikulás jól tömje tele a csizmáját mindenféle földi jóval, ha eddig még nem tette volna meg!
Kép forrása: Dreamstime.com

2009. december 2., szerda

Töltött kenyér


Ezt a kenyeret hirtelen felindulásból sütöttem. Attilának zúzapörköltet főztem vacsorára, de én nem szeretem a zúzát, így padlizsános tésztát készítettem magamnak. A padlizsános raguból maradt pár kanálnyi, amit kidobni nem akartam, ez lett a töltelék alapja, amit főtt sonkával és sajttal egészítettem ki.
A tészta az a kenyértészta, amit rendszeresen sütök, csak ez most nem a megszokott téglaformában készült.
A végeredmény nagyon finom, egy pohár bor mellé rágcsálnivalóként, előételnek, vagy vacsorára egy pohár teával.
Egyetlen negatívum, hogy a feltekerés nem sikerült a legtökéletesebben, a sajt sütés közben kifolyt, ezért aki próbálkozna vele, annak javaslom, hogy ne mozzarellát, hanem valamilyen kemény, kevésbé olvadós sajtot használjon.

Recept

A padlizsánraguhoz

Egy padlizsán
3 gerezd fokhagyma
2 evőkanál olívaolaj
4 evőkanál passzírozott paradicsom (passata)

5 szelet főtt sonka
5 szelet sajt/ egy golyó mozzarella

A kenyértésztához
50 dkg liszt
két csapott teáskanál só
2 evőkanál olívaolaj
egy zacskó szárazélesztő (7grammos)
2,8-3 dl langyos víz


A tésztához valókból robotgép segítségével rugalmas tésztát dagasztok és duplájára kelesztem.
Amíg a tészta kel, a raguhoz a padlizsánt felkockázom és 15 percre besózom, majd a kiengedett levét lemosom, lecsepegtetem. Az olívaolajat felforrósítom, rádobom a padlizsánt, a felszeletelt fokhagymát és kevergetve puhára sütöm-párolom. Hozzáadom a paradicsomot, sózom, beleszórom a bazsalikomleveleket és pár perc alatt erős lángon összefőzöm. Sűrűnek kell lennie, hogy ne áztassa el a tésztát.
A megkelt tésztát kicsit átgyúrom, lisztezett felületen kb. gáztepsi méretűre nyújtom. A széleken 2-3 centis sávban szabadon hagyom a tésztát. Gondolatban harmadolom a tésztalapot, a középső harmadot megkenem a padlizsános szósszal, a tetején elosztom a sonka-és sajtszeleteket, majd a töltelékre óvatosan ráhajtom az alsó, majd a felső harmadot. (Én a formázást sütőpapírral bélelt tepsin végeztem, hogy ne kelljen rakosgatni a megtöltött kenyeret, amely így a töltést követően mehet is a sütőbe. ) A megtöltött tésztát 15-20 percig pihentetem, a sütőt közben 200 fokra melegítem. Pihentetés után a kenyeret vízzel megkenem, és kb. 30-40 perc alatt megsütöm. Hagyom legalább langyosra hűlni és csak utána szeletelem.

2009. december 1., kedd

Kellemes hely:-)


Marcsi szerint a blogom egy kellemes hely:-)
Remélem, hogy ezt mások is így gondolják, bár a törzsolvasók számának növekedése adhat némi megnyugvást ezzel kapcsolatban.
Olvasóimat arra kérem, hogy kommenteljenek bátran továbbra is, és jelezzék akár levélben, akár megjegyzés formájában, hogy mi az, ami tetszik, mi az ami nem, valamint hogy milyen recepteket szeretnének látni a jövőben.
Ezennel továbbadom a díjat azoknak, akikhez igen gyakran nézek be mostanában:
Mirellenek,
Ízbolygónak, Beatbullnak, Loriennek és Szepykének.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails