2009. június 29., hétfő

Meggyes-cseresznyés pite


Múlt héten vettem fél kiló majdnem feketére érett cseresznyét. Illetve azt hittem, hogy vettem, mert kóstolásnál kiderült, hogy meggyet vettem. Nem mintha ez akkora probléma lenne, csak meg szerettem volna kóstoltatni Zsófival ezt a gyümölcsöt is (a meggyel már közelebbről megismerkedett korábban). A kóstoltatás nem maradt el, mert anyukám hozott neki fél kiló cseresznyét. Mivel a gyermek kapacitása nem egy kiló meggy és cseresznye elfogyasztására van kalibrálva, és a gyümölcs meglehetősen érett volt, gondoltam, sütök meggyes pitét. Nem kevert tésztából, hanem omlós tésztával, mint az almás pitét szoktam.
Cseresznyét is tettem bele, meg egy jó adag diót, ami végül szinte kevésnek bizonyult, nem szívta fel teljes egészében a gyümölcs levét.
Végeredményként egy vékony tésztájú, szaftos sütemény kerekedett a dologból, ízlett is mindenkinek, aki kóstolta.
A mennyiség egy kisebb, 20x30 cm-es tepsihez elegendő.

Recept

A tésztához

30 dkg liszt
12 dkg hideg vaj
egy tojás
2 evőkanál cukor
egy evőkanál tejföl
csipet só
kevés tej a lekenéshez

A töltelékhez

70 dkg meggy és cseresznye tisztán mérve
10 dkg darált dió
3-4 evőkanál cukor
egy mokkáskanál fahéj

A tésztához valókat gyors mozdulatokkal összegyúrom. Optimális esetben lehet pihentetni a hűtőben egy órát, nálam ez most elmaradt. A tésztát elfelezem, mindkét adagot lisztezett munkalapon vékonyra nyújtom. Az egyik lappal kibélelem a tepsit, megszórom a dióval.
A magozott gyümölcsöt összekeverem a cukorral és a fahéjjal, és a tésztalapon egyenletesen elosztom, majd befedem a másik vékonyra nyújtott tésztával. A tetejét megszurkálom, hogy a képződő gőz akadálytalanul eltávozhasson, majd tejjel megkenem, és előmelegített 180 fokos sütőben kb. 40 perc alatt készre sütöm. Langyosan vagy hidegen tálalom
.

2009. június 27., szombat

Gondolatok a hozzátáplálásról


Mostanában sok bejegyzés születik a hozzátáplálásról, gondoltam, én is megírom az enyémet.
Zsófival a kóstolgatást öt hónapos korában kezdtük, mert nagyon érdekelte az evés, meg persze amit mi eszünk. Napi háromszor eszik „rendes” ételt, reggel, meg este pedig szoptatom. Üveges bébiételt nem adtam neki, én főzök, amit kapott már, az a tejpép gyümölccsel kiegészítve, ezt szereti.
Az első „szilárd” táplálék az alma volt, lereszelve. Soha nem felejtem el az arcát, amikor megkóstolta az édes-savanyú pépet, olyan volt, mint aki citromba harapott, de azért buzgón ette. Ez az arcocska egyébként az új ízek kóstoltatásánál visszaköszön.
Hathónaposoknak az almán kívül a közkézen forgó táblázat szerint lehet még adni őszibarackot, meggyet, a zöldségek közül pedig krumplit, répát, sütőtököt, céklát, és gesztenyét. Ezek a növényi élelmiszerek gabonapelyhekkel egészíthetők ki.
Fél éves korban mindent megkóstoltattam vele, kivéve a gesztenyét. A krumplit először nem szerette, a céklát nem eszi, a többi ízlett neki.

Ami a kedvencei közé tartozik, az a kásává főzött, később leforrázott zabpehely, meggyel, almával, körtével vagy banánnal kiegészítve. Általában ezt kapja első étkezésként, mostanában egy kiskanál túróval vagy joghurttal keverve, a siker a mai napig nem marad el.

Ebédre valamilyen főzeléket kap, amihez most már alkalmanként húsfélék is társulnak, heti háromszor.

Zöldfélék közül kedvence mostanában minden, ami zöld színű, úgymint spenót, sóska – ezekkel a magas oxálsav tartalom miatt vigyázni kell, csak heti egyszer javasolt - , na meg a brokkoli. Ezeket kevés vízben főzöm meg egy krumpli társaságában, két csepp olívaolajjal, majd botmixerrel épp csak keverek rajta egyet, ugyanis a kisasszony nem szereti a teljesen pépes ételeket, inkább elnyammog a darabkákon. További új kedvenc a paradicsom, akár főzve, akár nyersen, meg a gesztenye répával és hússal összefőzve.

A húsokat is bevezettük már, leányom legnagyobb örömére, aki igazi ragadozó, sajátságos ízléssel megáldva. A csirkéért nincs nagyon oda, viszont a májat, nagyon sovány sertés-és marhahúst boldogan eszi. Az elején próbálkoztam azzal, hogy megfőzöm a húst, és adagokban lefagyasztom, de nem igazán szerette az így készített ételek ízét.

A főzelékeket általában krumplival sűrítem, de néha rizst, kukoricadarát vagy zabpelyhet is alkalmazok e célra. Mindig teszek bele egy mokkáskanál olívaolajat, fűszerezésként pedig saját magunk termelte petrezselyemzöldet (tiszta bio), kaprot, és a kedvenc fokhagymát, persze nagyon kis mennyiségben. Most evett először tésztát –tojásmenteset, durumliszttel – hússal és paradicsomszósszal, hát, el volt tőle ragadtatva.
Vacsorára általában főzelék maradékát kapja, főétkezések közt gyümölccsel szoktam megkínálni, de néha becsúszik egy-egy szoptatás is.
Mivel újabban állandóan belenyúlkál a tányérba, úgy érzem, közeledik az idő, hogy maga próbáljon meg kis falatkákat elvenni. Kenyérvéget szoktam adni rágcsálni, azzal könnyen megbirkózik, és kísérletképpen adtam már apróra vágott sárgabarackot is, tányérról, pár darabot sikerült is a szájába tennie, aminek szemmel láthatóan nagyon örült.
Fentiek alapján elmondhatom, hogy szerencsém van, lánykám nem válogatós, szívesen fogadja az újdonságokat és szeret enni.
Kíváncsian várom olvasóim tapasztalatait is a témával kapcsolatban.

2009. június 24., szerda

Spenótos-túrós töltött gomba




Gombából leggyakrabban levest csinálok, vagy paprikást, de ez utóbbit már annyira unjuk, hogy mostanában nem is készítem. Így a gomba leginkább mártásokba, ragukba kerülve gazdagítja ételeinket.
Ennek a jelenségnek kívántam véget vetni, és valami újjal előállni, így született meg ez a töltött gomba recept. Nem kell hozzá sok alapanyag, gyorsan készíthető, és nagyon finom. Kicsit tartottam tőle, hogy Attilának túl „lájtos” lesz, de szerencsére ez szóba sem került, jó étvággyal ette meg az adagját, igaz, hogy a kedvére tegyek, krumplipürét csináltam hozzá köretnek.
Most a töltelék teljesen húsmentesen készült, de ki fogom próbálni hússal, kolbásszal is.

Recept

50 dkg közepes méretű barna csiperke
egy kis fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
30 dkg leveles spenót
2 szelet házi kenyér
25 dkg tehéntúró
10 dkg reszelt trappista
3 dkg reszelt parmezán
egy golyó mozzarella
5 dkg vaj
olaj

A gombákat megtisztítom, a tönkjüket óvatosan kiveszem, az így kapott üreget enyhén sózom, és a kalapokat olajjal kikent tűzálló tálba sorakoztatom. Ezután elkészítem a tölteléket.
A vajat megolvasztom, rádobom a felaprított hagymát, és egy-két percig párolom. Ekkor hozzáadom a gombák felaprított tönkjeit, sózom, borsozom, belereszelem a fokhagymát és majdnem puhára párolom. Ha a gomba már majdnem kész, beleszórom a megtisztított spenótot és addig kevergetem, amíg a levelek a hő hatására összeesnek. A lábost leveszem a tűzről, várok, amíg a keverék kicsit lehűl, ekkor adom hozzá a robotgéppel morzsává aprított házi kenyeret és a kétféle reszelt sajtot meg a túrót. A keveréket a gombakalapokba púpozom, és mindegyik töltött gomba tetejére teszek egy kocka mozzarellát. A sütőt 200 fokra előmelegítem, a gombák alá féldeci vizet öntök, majd kb. 15 percig sütöm. Ennyi idő alatt a gomba megpuhul, a töltelék pedig aranybarnára sül. Krumplipürével és salátával tálalom.

2009. június 17., szerda

Mágnás diós pite


Még mindig van itthon a dédi által hozott dióból, ezért - na nem csak ezért – megint sütöttem valamit. Kedvenc diópusztító receptem az aranygaluska, de ezt már múlt héten megsütöttem a halászlé után, úgyhogy más recept után kellett néznem. A Mindmegettén bukkantam rá a mágnás diós pite receptjére, köszönet érte Mirzának.
Hallottam már erről a süteményről, de még soha nem hozott vele össze az élet, pedig igazi nagymamás házi süteményről van szó, szerintem még lagzikban is előfordulhat.
Vettem hát a bátorságot és megsütöttem. Nem csalódtam: nagyon finom, omlós, könnyen elkészíthető sütemény, ráadásul jó kiadós is, fel is vettem az állandó repertoárba.

Recept

30 dkg liszt
1 sütőpor
22 dkg vaj
10 dkg cukor
1 tojás
1 citrom
házi baracklekvár
20 dkg cukor
3 tojás
15 dkg darált dió
1 csomag vaníliás cukor

A sütőport belekeverem a lisztbe, a liszthez adom a 10 dkg cukrot, a vajat, a citrom reszelt héját és a felének a kifacsart levét, beleütöm a tojást és összegyúrom. A tésztát 1/3-2/3 arányban kettévágom. A nagyobb részt lisztezett munkalapon kinyújtom és sütőpapírral bélelt tepsibe fektetem, gazdagon megkenem baracklekvárral. A tetejéhez a három tojás sárgáját alaposan kikeverem a 20 dkg cukorral, meg a vaníliás cukorral, hozzáadom a diót, végül beleforgatom a három tojásfehérjéből vert kemény habot. Ezt a diós masszát egyenletesen a tésztára kenem. A maradék tésztából megpróbálok egyforma rudacskákat sodorni és berácsozom velük a sütemény tetejét. Előmelegített 180 fokos sütőben kb. 40 perc alatt sül meg. Csak kihűlés után vágom fel éles késsel kockákra, mert a diós réteg eléggé törik.

2009. június 15., hétfő

Fokhagymás sült keszeg




Kislánykoromban rendszeresen nyaraltunk szeptember elején Balatonlellén nagy horgásztársasággal. Mint egyetlen gyermek a társaságban, ezt rettenetesen élveztem, figyeltem a beetetést, én voltam az első, aki szólt, ha kapás van és boldogan néztem a halak pucolását. Amikor horogra akadtak keszegek is, a társaság nőtagjai elvitték ezeket a halacskákat az üdülőbe, megsütötték, és még forrón kihozták a partra, hogy a horgászok falatozhassanak. Nemritkán a vaksötétben éjjel került erre sor, ekkor tanultam meg keszeget enni, amit a mai napig imádok. Másik finom falat a fokhagymás pirítós volt teával.
Persze ez még a boldog békeidőkben zajlott, amikor a part nagy részén nádasok húzódtak, kiépített strandokról szó sem lehetett.
Most, hogy a Duna közelében lakunk, Attila is elkezdett horgászni, így felidéződtek a gyerekkori élmények. Mivel nagyrészt keszeget fog, gyakran esszük ezt az igen szálkás, ámde annál finomabb halat. Olykor halászléalapnak is elteszek egy adagot keszegből és paducból, az így főzött halászlének frenetikus sikere volt a családban.
A keszeget legjobb jól beirdalva hirtelen sütni, mert így a szálkák elgyengülnek, illetve ropogóssá válnak, méghozzá annyira, hogy meg lehet enni őket. Éppen ezért a minél kisebb, annál jobb elvét vallom. Ez az adag két személyes, de igen sokat meg lehet enni belőle.

Recept

6 keszeg
3 evőkanál liszt
2 evőkanál kukoricaliszt
1 csapott evőkanál pirospaprika
3 gerezd fokhagyma
1 dl buborékos ásványvíz
só, bors
a sütéshez olaj

A konyhakész halakat – mert a tisztítás a horgász feladata – legalább 5 mm sűrűségben ferdén beirdalom. A hangsúly a ferde irdaláson van, ugyanis csak így vághatók át a kellemetlenséget okozó ipszilon-szálkák, melyek így szinte felszívódnak sütésnél. Ezután megsózom a halak mindkét oldalát, és hagyom húsz percig pihenni őket. A lisztet összekeverem a kukoricaliszttel, pirospaprikával és kevés frissen őrölt borssal. Fontos, hogy ne tegyünk túl sok pirospaprikát – néha ki is hagyom - , mert megéghet az olajban. A keszegeket a fűszeres lisztbe forgatom és annyi olajban, amennyiben úszhat, aranybarnára, zörgősre sütöm. Ez halanként kb. 3-4 perc, mindkét oldalon. Amíg a halak sülnek, muzsdéjt készítek. Ehhez a három gerezd fokhagymát lereszelem, meghintem egy csipet sóval, és felöntöm az ásványvízzel. A kisült halakat konyhai papírtörlőn lecsepegtetem, és azon melegen megkenem a muzsdéjjal, majd tálalom. Aki fokhagymásabban szereti, még evés előtt kenhet rá az ízesítőből. Igazi nyári ropogtatnivaló.

2009. június 12., péntek

Spenótos túrógombóc


Tegnap készítettem ezeket a gombócokat a hűtőben leledző maradékok mielőbbi eltüntetése céljából. Sokan azt gondolhatják, hogy ezek a kényszer szülte ételek nem igazán jók, mert az ember kezét megkötik a felhasználandó maradékok, vagy túl kevés/túl sok hozzávalóból lehet gazdálkodni, de nekem pont ennek az ellenkezője a tapasztalatom: gyakran a maradékokból születnek a legfinomabb ételek. Gondolok itt például a wokos ételekre, vagy a rakott zöldségekre, melyek általában szintén maradék hús/rizs vagy egyéb élelmiszerek felhasználásával készülnek.
Ennek a gombócnak a
No Saltyn talált malfatti recept az alapja, de tehéntúró és főtt krumpli felhasználásával készítettem, kicsit eltérő mennyiségekkel, úgyhogy mégsem ugyanaz.
Én fokhagymás vajjal és parmezánnal ettem, de valamilyen könnyű paradicsomos szósszal is biztos nagyon jó.
Attila megkóstolta, és annyit fűzött hozzá, hogy milyen jó kis köret. Erre mondtam neki, hogy szerintem ez főétel, mire ő: „Nekem ez túl könnyű.” No comment.

Recept

25 dkg zsírszegény tehéntúró
15 dkg főtt áttört krumpli
30 dkg tisztított leveles spenót
egy kis fej hagyma
3 tojás
6 dkg reszelt sajt
18-20 dkg liszt
só, bors
szerecsendió
10 dkg vaj
2-3 gerezd fokhagyma

parmezán a tálaláshoz

A hagymát apróra vágom és 2 dkg vajban megpárolom. Rádobom a spenótot és addig főzöm, amíg megpuhul és a leve teljesen elpárolog. Ízesítem sóval, borssal, frissen reszelt szerecsendióval és hozzákeverem az áttört krumplit. Kicsit hagyom hűlni.
Mély tálban összekeverem a villával kicsit megtört túrót a három tojással és a reszelt sajttal, fűszerezem sóval, kicsit megborsozom. Ha a spenót már kihűlt, a túrós masszához adom és jól összekeverem. Ekkor kanalamként adom hozzá a lisztet, amelynek mennyisége attól függ, mennyire nedves a túró. Jól összekeverem a masszát, akkor jó, ha vizes kézzel formálható. Vizet forralok, megsózom, a masszából vizes kézzel gombócokat formálok és kifőzöm őket. Akkor jók, ha feljönnek a víz tetejére. Amíg a gombóc fő, a maradék vajon lassú tűzön megsütöm a felszeletelt fokhagymát, ebbe szedem ki a lecsepegtetett gombócokat, amelyeket kicsit meg is kapatok a vajban. Reszelt parmezánnal tálalom.

2009. június 10., szerda

Joghurtos eperfagyi CV-től


Végre itt a kánikula, úgyhogy jöjjön most egy fagyirecept. Ezt a joghurtos eperfagyit Chili&Vaniliától olvastam, a recept David Leibovitz receptje. Nagyon egyszerű elkészíteni és nagyon finom. Igaz, nincs (még) fagyigépem, de hamarosan lesz, mert ha a gyermek már nagyobb, bizonyára ő is elnyalna egy-két állományjavító és tartósítószermentes hideg gombócot. A recept még kisgyerekeknek is megfelelő, lévén joghurt alapú, csak az epret kell lecserélni más édes, de nem bogyós gyümölcsre. Mások felszisszenhetnek, hogy miért akarok én cukros fagyit adni a gyereknek, de ők bizonyára nem tudják, hogy például a csecsemőknek szánt tea, bébiétel és pláne az úgynevezett bébidesszert is tartalmaz cukrot, (ezeket én nem adom a lányomnak), meg hát a csöppségnek is joga van néha valami nyalánksághoz, az meg legyen inkább házi készítésű.

Recept

45 dkg eper
13 dkg cukor
1 tk citromlé
2 tk vodka, vagy eperlikőr (ezt én kihagytam)
24 dkg natúr joghurt

Az epret feldarabolom, megszórom a cukorral és két órát hagyom állni szobahőmérsékleten. Néha megkeverem, hogy így is segítsem a cukor oldódását. Ezután Az eperhez adom a citromlét, az alkoholt és a joghurtot, majd botmixerrel pépesítem. Ezután nem túl mély, fagyasztást is bíró edénybe teszem, és mehet a mélyhűtőbe. Mivel nem fagyigépben készül, kb. másfél óránként, amikor már kezd kásásodni, botmixerrel átkeverem, hogy megszabaduljak a nem kívánatos kristályoktól. Ezt kétszer háromszor ismétlem, majd kifagyasztom.
Tálalásnál friss eperrel díszítem.

2009. június 8., hétfő

Nonna Luciana almás süteménye


Van nekem egy kolléganőm, akinek olasz a férje. Az ő anyukájától származik ez a süteményrecept. Ági körülbelül egy hónapja már megígérte, hogy beavat a világbajnok almás süti készítésének fortélyaiba, de elfoglalt anyuka lévén, valahogy sosem jutott ideje arra, hogy lediktálja a receptet. Egy hete azonban birtokomba került a tudás, és mivel azt hallottam, hogy nagyon finom a süti, el is készítettem.
Nem csalódtam, tényleg nagyon finom és könnyen elkészíthető édesség kerekedett ki a dologból. A sok almától a tészta könnyű lett, olyan, mint valamilyen felfújtszerűség, illetve nem pontosan olyan, de aki kíváncsi rá, próbálja ki.
Az almát bele lehet tenni kicsi darabokban is, vagy reszelve, én ez utóbbit választottam, mert talán ez kevesebb időt vesz igénybe, mintha kicsi kockákra vágtam volna a gyümölcsöt.
Egy dolgon változtattam csak a megkapott recepthez képest: a tetejére szánt cukros vajhoz én egy kis fahéjat is tettem, mert nagyon szeretem.

Recept

1 kg alma (a recept szerint golden)
25 dkg liszt
15 dkg cukor
12,5 dkg vaj
2 tojás
1 citrom reszelt héja
1 sütőpor
2 kanál zsemlemorzsa+ vaj a tepsihez
fahéj

A két tojást 12 dkg cukorral habosra keverem, majd beledolgozok 10 dkg olvasztott vajat. Utána hozzáadom a sütőporral elkevert lisztet és a citrom reszelt héját is. Jól összekeverem. Egy sűrű masszát kapok, azonban nem kell megijedni, az alma fogja fellazítani az egészet.
A gyümölcsöt megtisztítom és kis darabokra vágva vagy reszelve belekeverem a tésztába.
Egy kapcsos tortaformát kivajazok, megszórom zsemlemorzsával és beleterítem az almás tésztát. A maradék 2,5 dkg puha vajat a 3 dkg cukorral és fahéjjal összedolgozom és kis darabokban a tészta tetején elosztom, ahol majd kicsit ropogós kérget fog képezni (ez a legjobb az egészben). A süteményt előmelegített 180 fokos sütőben kb. 45 perc alatt megsütöm.
Ági a lelkemre kötötte, hogy nehogy forrón próbáljuk megenni, bírjuk ki, amíg kihűl. Ennek megfelelően jártam el:-).

2009. június 5., péntek

Epres lepény


Már megint egy édesség. Nem tehetek róla, de mostanában valahogy ezek kerülnek ki a kezem alól. Persze nem csak süteményt eszünk, de például az egyik olyan ebédünket, amiről írni szerettem volna, elfelejtettem lefényképezni, kép nélkül meg nem teszem fel. Érdekes módon a sütikről mindig készül fotó….
Aki nem édesszájú, annak pár bejegyzést még várnia kell, mert tényleg desszertek vannak a tarsolyomban, de igyekszem a ragadozók kedvére is tenni.
A recept F. Nagy Angéla Gyümölcsből télen-nyáron című könyvéből származik, ebben nagyon jó ötletek vannak a gyümölcsök felhasználására, emiatt nem véletlen, ha úgy kell a szállongó lapjait összevakarnom, amikor keresek valamit.
Ez a sütemény egy klasszikus házi kevert tészta, én minden gyümölcslepényt így készítek, ez vált be leginkább. Mindig jól sikerül, a tészta nem szárad ki, szaftos puha még másnap is már ha addig kitart.

Recept


20 dkg vaj
20 dkg liszt
20 dkg cukor
4 tojás
fél csomag sütőpor
egy teáskanál vaníliakivonat vagy egy citrom reszelt héja és leve
a tetejére 50 dkg eper
vaj a forma kikenéséhez

A vajat és a cukrot robotgéppel jó habosra keverem, hozzáadom a citromhéjat és levet vagy a vaníliát (esetleg mindkettőt), a sütőport. Utána egyenként jól eldolgozom benne a tojásokat, végül beleszitálom a lisztet, és ezzel is kikeverem. A masszát kivajazott kapcsos tortaformába töltöm és a tetejét kirakom a megmosott, megtisztított eperrel. Ha a gyümölcs túl nagy szemű, fel is lehet darabolni. A sütőt 180 fokra előmelegítem, beteszem a süteményt, és ezzel egyidejűleg csökkentem a hőfokot 160 fokra, így fejezem be a sütést. Tűpróbáig sütöm, ez kb. 45 perc nálam. Szobahőmérsékletre hűtve tálalom.

2009. június 3., szerda

Skót mazsolás fánk reggelire


Ismét a Szakácsok Könyvéből választottam ezt a receptet, és ismét nem bántam meg. A mazsolás sütemény vagy fánk (scone) a skótok tradicionális süteménye, mely az ötórai tea mellett mindig megtalálható és eperlekvárral, meg gyengén felvert tejszínhabbal fogyasztják.
Én hétköznap reggelire készítettem, mert a tésztát este kell összeállítani és reggel nyújtani meg sütni. Nem sok munka van vele, este meggyúrom, reggel csak kiszaggatom és miután kisült, már ehető is, csak meg ne égesse vele az ember a száját.
Tanúsíthatom, hogy a skótoknak tényleg van ízlésük: mi is házi eperlekvárral és tejszínnel ettük, mondhatom, mennyei!

Recept

10 dkg mazsola
egy csésze hideg tea
1 evőkanál rum
36 dkg liszt (27 dkg finomliszt+ 9 dkg rétesliszt)
4 teáskanál sütőpor
10 dkg puha vaj
8,5 dkg cukor
egy citrom reszelt héja
2 kis tojás
1 dl tej
1-2 evőkanál tejszín a lekenéshez

A mazsolát a rummal elkevert teába áztatom egy-két órára (nálam fél óra volt erre). A lisztet a sütőporral összeszitálom. Mély keverőtálban a vajat a cukorral és a reszelt citromhéjjal jól kikeverem, majd több részletben hozzáöntöm a kissé felvert tojásokat is és ezzel is jól összedolgozom. Ezután fokozatosan keverem hozzá a tejet, amíg sima, csomómentes masszát nem kapok. Apránként hozzáadom a sütőporral vegyített lisztet, és sima rugalmas tésztává gyúrom a masszát. Ekkor beledolgozom a jól lecsepegtetett mazsolát is, és folpackba csomagolva éjszakára a hűtőbe teszem. Reggel lisztezett munkalapon két centi vastagra nyújtom és fánkszaggatóval, vagy pohárral kiszaggatom. A süteményeket sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom, a tetejüket csipet sóval és cukorral elkevert tejszínnel megkenem, Előmelegített 210 fokos sütőben 15-18 percig sütöm. Megpróbálok várni, amíg legalább langyosra hűl, és a fent leírt módon tálalom.

2009. június 2., kedd

Szakácsok és séfek


Én is megkaptam a Nagy Szakácssapka Díjat (Super Duper Chef) Gyöngyitől . Ez külön öröm, mert ő nemcsak egy blogger, de törzsolvasóm is, ráadásul rendszeresen kommentel.
Én a magam részéről nem séfnek, hanem szakácsnak nevezném magam. A különbségre jól rávilágít a TV Paprikán látható „A szakács és a séf” című műsor, ahol egy hímnemű séf és egy szakácsnő főz, ugyanazon alapanyagokból, mégis teljesen másképp közelítik meg a témát. Az úr igazi „éttermi” ételeket kreál, a hölgy pedig házias ízekkel operál.
A díjat tovább is adom egy igazi séfnek, Beatbullnak, és egy igazi, jó értelemben vett szakácsnak, Loriennek.

2009. június 1., hétfő

VKF XXV.- Epres gombóc


Már megint majdnem lemaradtam a VKF-ről, melynek ezúttal Cukroskata a házigazdája, a témája pedig a mindenki által kedvelt krumpli. Ráadásul nemcsak majdnem lemaradtam, hanem egy napot kések is, ami aztán rám egyáltalán nem jellemző, sőt, egyenesen utálom a késést.
Mindez azért van, mert nem volt megfelelő ötletem egészen tegnapig. Este viszont megszállt az ihlet, és már tudtam, hogy epres gombócot fogok készíteni. Egyrészt mert egy láda eperrel lettem gazdagabb a hétvégén, melynek nagyrészéből lekvárt főztünk – Attila már most közölte, hogy a tizenegy üveg nem lesz elég, ezért majd ő (!) befőz még egy adagot - , de fagyasztottam is le, meg maradt is még csipegetni is. Másik indoka a receptválasztásomnak, hogy sosem csináltam még burgonyás tésztából gombócot, és szerettem volna kipróbálni.
Ma ebédre egy jó kis zöldségleves után ideális második fogásnak bizonyult. Nagyon jól sikerült a gombóc tésztája, puha volt, nem ragadós, és egy sem főtt szét, úgyhogy maximálisan elégedett vagyok. A család többi tagja is elégedett volt, mert a tizenhat gombócból az ebéd végére három szem maradt.

Recept

60 dkg héjában főtt, áttört krumpli
egy tojás
2 dkg vaj
15 dkg liszt
csipet só
25 dkg eper
vajas zsemlemorzsa a forgatáshoz
fahéjas cukor a megszóráshoz

A langyos főtt krumplit a tojással, vajjal, liszttel, sóval puha, rugalmas tésztává dolgozom össze. Ezután kb. egy órát állt, amíg a levest készítettem, szerintem ez még jót is tett neki. Ezután lisztezett munkalapon fél centi vastagra nyújtom a tésztát, kb. 5x5 centis négyszögekre vágom és a lapok közepére teszek egy-két szem megtisztított megmosott epret attól függően, hogy mekkora szemű a gyümölcs. A tészta négy sarkát összecsípem, majd a tenyeremben gombóccá formázom. Forró, enyhén sós vízben addig főzöm a gombócokat, amíg fel nem jönnek a víz tetejére. Ekkor kiszedem őket és lecsepegtetés után vajas pirított zsemlemorzsába forgatom. Fahéjas cukorral megszórva tálalom.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails