Megint töltöttünk kolbászt. Magyaros fűszerezésűt, meg kísérletképpen citromos fehér kolbászt is, ez utóbbi már nagyon régóta szerepel a terveim közt. Mivel ebből csak kóstoló (kb. fél kilónyi) készült, pontos leírást nem tudok adni, de mostanra kikristályosodtak azok az alapok, amelyek a kolbásztöltésnél betartandók.
Egy kiló húshoz - ami általában lapocka, de most dagadó volt- fél kiló tokaszalonnát vagy egyéb zsírfélét szoktunk venni. Mivel sütőkolbászokról van szó, nem gond, ha kerül egy kis nedvesség a végtermékbe, így a fokhagymát felaprítva, sózva, vízzel leöntve egyfajta muzsdéjt készítünk, és ezzel fűszerezzük a kolbászt. A magyaros ízesítéshez használunk ilyen fokhagymás levet, nem túl sok pirospaprikát, házilag durvára tört feketeborsot, őrölt köményt meg egy elmorzsolt szárított chilipaprikát. . A fűszereket kis manuális kávédarálóban szoktuk megőrölni, ezt direkt fűszerdaráláshoz vettem.
A citromos fehér kolbászhoz fűszerként adtunk reszelt citromhéjat és – levet, őrölt koriandert, őrölt szegfűborsot, őrölt feketeborsot és majorannát. Nekem úgy ízlik, ha a szegfűbors és a citrom kapja a hangsúlyt.
A sózást egyiknél sem visszük túlzásba, a fűszerezést kóstolással ellenőrizzük.
A citromos kolbász igen jól sikerült, tervezzük, hogy többet fogunk belőle tölteni. Nyárra grillkolbásznak is ideális.
Én a sütnivaló kolbászt, hurkát mindig előmelegített sütőben, zsiradék nélkül készítem. A kolbászokat tepsibe fektetem, megszurkálom, hogy a zsírja jól kisülhessen és kevés vizet öntök alá, amelyet néha pótolok. Így kímélőbb, mintha serpenyőben vagy zsiradékban készülne el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése