2007. október 6., szombat

Sült császár




Be kell vallanom, hogy nem vagyok oda a zsírosabb húsrészekért, viszont a kedvesem igen, ezért aztán néha ezek is előfordulnak a konyhámban. Ha már választanom kell, akkor a csülköt eszem legszívesebben, az oldalast, dagadót, császárhúst inkább meghagyom neki, maximum zsíros kenyérként látom szívesen a szaftját, lilahagymával, jó csípős paprikával.



Ebből is látszik, hogy a mai receptet nem magamnak készítettem.

Recept
bőrös császárhús hosszú, vékony csíkokra vágva (néha lehet is ilyen formában kapni)
egész kömény
fokhagyma
hagyma
csípős paprikakrém
egy zöldpaprika
só, durvára tört bors

A köménymagot a fokhagymával, szemes borssal mozsárban megtöröm, belekeverem a paprikakrémet, elkeverem egy-két evőkanál olajjal. A húst besózom, megkenem a fűszerkrémmel, forró sütőben megkapatom mindkét oldalát, utána mellédobok pár félbevágott hagymát, egy nagyobb darabokra vágott zöldpaprikát és fólia alatt saját levében-zsírjában puhára párolom. (Lehet alá kevés vizet/sört/fehérbort is önteni, nem rontja el:)) Ha ezzel megvagyok, leveszem a fóliát és pirosra sütöm. Lehet melegen is tálalni, de párom szerint úgy jobb, ha a zsírjából kivéve hűtőben kifagyasztom. Nem kell mellé más csak friss kenyér, lilahagyma, csípős paprika, vagy valamilyen házi savanyúság.

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails